de kiskoromban többször rámentem szánkóval a balatoni jégre. Addig-addig ment nagy pimpeskedés, amíg egyszer kikönyörögtem, hogy a Tagore sétányon vett hotdogot a jégen ehessem meg. Tisztában voltam vele, hogy sem a vadkacsáknak, sem a hattyúknak nem tetszik, hogy az ő területükön űzöm az ipart, de nem érdekelt, mert nem támadtak meg. Viszont az, hogy a szajrét meg sem próbáltam elrejteni, csak pofátlanul ettem a jégen, annyira felbőszítette a hattyúkat és a vadkacsákat is, hogy a rivális bandák összefogtak ellenem. Először csak körbevettek, elkezdtek kötekedni. Szó szót követett. Hogy ki csípett először, már senki nem tudja. Dulakodni kezdtünk.

Percekkel később már a mólónál álló halász-szobrok alatt sírtam az űrhajós sapkámban. Így ért véget pünkösdi királyságom a balatonfüredi alvilág élén.